Fekvése, megközelíthetõsége, lakossága, területe:
Közvetlenül a Duna partján fekvõ település a Vác-Szob közötti, 12-es fõúton érhetõ el. Vasúttal is megközelíthetõ vagy vízijármûvekkel. Lakossága: 2893 fõ, üdülési szezonban: 8400 fõ körül, belterülete: 698 ha, külterülete: 2520 ha.

Története:

Verõce területe már az õskortól lakott. Itt hagyta nyomait a kelta, a római kultúra. Fontos római kori építmény, egy hídfõállás romjai láthatók a falu határában, a Duna-parton.
A honfoglaló magyarok igen korán letelepedtek ezen a vidéken. Az Árpád-házi királyok korában, amikor az udvar elõször Esztergomban, majd Visegrádon székelt, fontos hely lehetett, neve ugyanis szláv vagy palóc eredettel "kaput" jelentett. Lehetséges, hogy a Börzsöny hegység várait és vadászterületeit "Verõce kapun" közelítette meg az udvartartás. Más forrás szerint nevét Verõce patakról kapta, aminek jelentése: olyan víz, melyben sok az örvény. Az Anjouk korában is jelentõs szerepe volt a falunak. A hagyomány szerint Nagy Lajos királyi nyaralót építtetett a Duna partján. Mátyás király fát ültetett a falu határában, ez az öt évszázados tölgy ma is látható az Express tábor területén. A falu virágkorát a XV. században élte mezõvárosként. Vásárjoga ugyan nem volt, mégis népes vásárokat tartottak a faluban.
A török megszállás idején, a tizenötéves háború egyik nagy ütközete játszódott le itt. Miksa fõherceg csapatai 1597-ben Verõcén arattak diadalt Mohamed basa török hadai felett. A török hódoltság után a Felvidékrõl visszatért magyarok, idetelepített németek és szlovákok együttesen fogtak hozzá a település újjáépítéséhez. 1786-ban szénbányát nyitottak a községben, de a bányamûvelés csak néhány évig tartott.
A XIX. század elejétõl Verõce gazdasági lehetõségei csökkentek, Vác egyre jelentõsebb lett, a megépülõ vasút bekapcsolta a környék kis falvait, így Verõce piaci helyzete romlott.
A XIX. század végén történt szõlõpusztulás is igen érzékenyen érintette a községet. Ebben az idõben azonban feltûntek a városi nyaralóvendégek, a zöldség, gyümölcs, tejtermék és baromfi helyben piacot talált, és munkaalkalmak teremtõdtek a nyaralók ellátására. 1925-ben cserépüzem épült a községben, melyben 4 éven át dolgozott Gorka Géza (1894-1971), a késõbb híressé vált, Kossuth-díjas keramikus mûvész. Munkásságát leánya, Gorka Lívia folytatta, aki az apai hagyományok mellett az asszimetrikus, amorf edények mestere. A településen kulturális pezsgés indul meg, mivel sok mûvész választotta pihenõhelyéül a falut, pl. Ady, Móricz, Kodály, Kodolányi, Kosztolányi, Karinthy Frigyes és még sokan mások.

A Dunán vízi sportok mûvelésére van lehetõség.

Rendezvények:

• Hagyományos majálisukat május elején rendezik meg a verõceiek a magyarkúti réten.
• A Verõcei Szüretet október elsõ hétvégéjén tartják.
Magyarkút

Az országos Kéktúra vonalán Magyarkút felé haladva találhatjuk meg a Borbély-hegyen (283 m) épült kilátót, melyrõl gyönyörû dunakanyari panoráma tárul elénk. Továbbhaladva a K jelzésû turistaútvonalon, Magyarkútra érkezünk.

• Itt látható Mátyás király 500 éves fája.
• Az Irma-forrás friss vizétõl felüdülhet az elfáradt turista.
• Az Orgonavirág Étterem és Turistaház egész évben üzemel. A 60 férõhelyes, családias magánpanzióban rendezvények, konferenciák, tanfolyamok lebonyolítására van lehetõség. Csoportoknak, fiataloknak kedvezményt biztosítanak.
 
Látványosságok

A vízpart beépítési módja egyedülálló az országban és Ybl Miklós nevéhez fûzõdik. Gyönyörûek a Duna-parti függõkertek is.
Ybl támfal részlete a Duna-parton

Gorka Múzeum
Gorka Géza (1894-1971) úttörõ szerepet vállalt a magyar kerámia történetében. Tevékenységének köszönhetõen a magyar képzõmûvészetnek ez az ága is önálló területként emelkedhetett világszínvonalra.
Gorka mesterlegényként a paraszti fazekasság megismerésével kezdte pályáját. Felsõfokú tanulmányait a Budapesti Képzõmûvészeti Akadémián szerezte meg, majd németországi szakmai gyakorlata során ismerkedett meg a huszadik századi kerámia legfrisebb áramlataival. Németországból hazatérve Verõcén telepedett meg, ahol családjával élt és dolgozott egészen haláláig.
Gorka életmûve a magyar mûvészettörténet számára is bebizonyította, hogy a kerámia önálló mûvészeti ágnak tekintendõ. A paraszti tradíciókra épülõ, majd mezopotámiai, egyiptomi, perzsa és reneszánsz elemekkel bõvülõ motívumkincse a huszadik század technikájával ötvözõdve sajátosan egyedi és páratlan életmûvet hozott létre. Visszafogottság, nyugodtság, harmónia és szépség jellemzik munkáit.
Apja tradícióját lánya, a magyar avantgard kerámia egyik legnagyobb úttörõje, a ma is alkotó Gorka Lívia folytatta. A harmadik generáció szintén képviselteti magát Focht Géza személyében. A Múzeum mindhárom generáció alkotói tevékenységébe betekintést nyújt.
Cím: Szamos u. 22.

Huszár (Pufi)-kastély

A külföldön Puffy néven híressé váló burleszk-színész 1884-ben Budapesten született Huszár Károly néven. Harminc éves, amikor pályája hirtelen magasba szökken: az elsõ magyar némafilm fõszereplõje lesz (Pufi cipõt vesz, 1914, 3 perc). Magyarországi szereplései után külföldön, többek között Amerikában is szerencsét próbál, és sikerei egymást követik. A harmincas években vásárolja meg a Verõce és a Dunakanyar egyik legszebb pontján álló impozáns Swadló-villát, ahol rendszeresen tölti szabadságát. Gyakori vendégei közé tartozik többek között Karinthy Frigyes író is, aki két tárcanovellájában is megörökíti Pufi alakját (Levél a faluból, Rákászok). Pufi személye a falu számára is emlékezetes maradt, legendás étvágyáról sokat tudnának elmondani az idõs verõceiek. Huszár Károly 1940-ben hal meg, Tokióban.

Katolikus templom

Verõce középkori templomáról semmilyen adat nem áll rendelkezésre. Elképzelhetõ, hogy a jelenlegi templom helyén állhatott. A második katolikus templomhoz a reformátusoktól elvett imaház felszentelése útján jut az egyházközség 1727-ben. Ezt az ideiglenes megoldást a váci püspök új templom építésével váltja fel: ekkor épül fel (1743-ban) jelenlegi helyén a mai egyhajós, homlokzati tornyos, egyszerû barokk templom. 1907-ben tornya tûz áldozata lesz, a rekonstrukció során gótikus mintákat idézõ bádogsisakot kap.
 
Magyarkút

Verõcérõl kirándulási lehetõség adódik Magyarkút, onnan pedig a Les-völgy, illetve Királyrét felé. Magyarkúttól kelet felé rátérhetünk az országos kéktúra útvonalára. Északnyugat felé Nógrád várához vezet a jelzés. Északkelet felé elindulva a Naszály (652 méter) magas meredek oldalú karsztfennsíkjára juthatunk.

Migazzi-kastély

Az épület elõtörténetével kapcsolatban kevés hiteles adattal rendelkezünk. Egyes feltételezések szerint az épület alapjául egy római kori õrtorony szolgált, amelynek bizonyos részletei ma is láthatók még a kazánház falába beépítve. A középkorban a torony romjain Hunyadi Mátyás építtet vadászkastélyt, a kastély parkjában pedig fát ültet, ami a mai napig megtalálható az Expressz tábor területén. 1526 után három alkalommal rendeztek országgyûlést a kastély alatti területen, az átkelést pedig egy ideiglenes Duna-híd segítette elõ. A híd az épülettel együtt a török korban teljesen elpusztult. A jelenleg álló kastélyt gróf Migazzi Kristóf olasz származású püspök, késõbb bécsi érsek emeltette 1769-ben, barokk stílusban. Tervezõje Izodore Canevale, a híres olasz építész, aki a váci Dómot tervezõje is volt. Fél évszázaddal késõbb klasszicista ízlés szerint átalakították. Híres bérlõi közé tartozott Zubovics Fedor huszárkapitány, akirõl sok igaz és legendás történet maradt fenn a környéken. Az õ szolgálatában állt Sisa Pista, a börzsönyi betyár. A huszadik században papi otthonként, majd menekültotthonként funkcionált, míg 1954-tõl máig a váci püspökség kezelésében nyugdíjas és beteg szerzetesnõk számára biztosít otthont.
 

Református templom

Verõcét a török korban érik el a reformáció hullámai. Egészen Buda visszavívásáig kálvinista községként tartják számon, ám a 18. század folyamán (többek között a szabad vallásgyakorlat betiltása miatt) a község vallási összetétele sokat változik a katolikusok javára. A reformátusok által használt, középkori eredetû templom helyérõl csak feltételezések vannak, ugyanis az a 17. század végén teljesen elpusztul. A jelenlegi templomot a türelmi rendelet kiadása után négy évvel, 1785-ben emelteti az eklézsia. A szájhagyomány szerint az alapozáskor egy süveg tallért helyeztek el az alapkõbe. Az épület a rendelet kívánalmainak megfelelõen ekkor még toronnyal nem rendelkezik, és kapuja sem nyílik az utcára. Tornya 1803-ban épül meg a régi cinterem helyén.

A település elõtt kb. 1,5 km-re, a 12-es fõút mellett, a Dunamezõ-dûlõben található a bal part egyetlen feltárt és konzervált római õrtornyának alapfala. A IV. században emeltette Valentinianus császár (361-375), de ugyanennek a századnak a végén a barbárok el is pusztították. A római erõsség egy nagyobb és két kisebb õrtoronyból állt, melyek fallal csatlakoztak egymáshoz. A verõcei õrtornyot hajdan pontonhíd kötötte össze a szemközti, szentendrei-szigeti õrtoronnyal.

Wass Albert szobor
Tóth Dávid szobrászmûvész alkotása
2005. december 5-én, az Összefogás napján avattuk a 1908. január 8-án, Kolozsvvár mellett, Válaszút községben született író szobrát.

Verõce -   www.veroce.hu

Fotók: